|
Dincolo de aceste transformări ulterioare, se pot reconstitui două faze medievale în construcţia bisericii. Prima se caracteriza prin absida boltită, de plan semicircular, la care se racorda corul actual, ce împlinea rolul navei, dar avea lungimea aproape dublă faţă de corul actual.
|
|
Ha ezektől az utólagos átalakításoktól eltekintünk, a középkori templom két állapotát rekonstruálhatjuk. Az elsőhöz tartozik a félköríves, boltozott apszis, melyhez eredetileg a mai szentélynégyszög járult hajóként. Ennek oldalfalai azonban a maiaknál mintegy kétszerte hosszabbak voltak, nyugati zárófalának alapozását a mai hajóban találta meg Juan Cabello. Ennek alapján az egykori kisméretű templom hajója 4,25 m hosszú és 4,5–5,1 m széles volt; az eredeti falmagasság 5,5 m lehetett. A szentélyt és a hajót idomtéglából készült félköríves párkány zárta le, az apszis falán két, a hajó déli oldalán egy ablak maradt meg, mely utóbbit talán egy második is kiegészítette. A bejárat vélhetőleg a nyugati falon volt, de ez nem bizonyítható. A szentélyfalban csúcsíves falfülkék készültek. Juan Cabello az alaprajzi formák alapján (Nyírtét, Székely és Nyírmihálydi, valamint a szomszédos területeken feltárt félköríves szentélyű templomok említésével) a XII–XIII. század fordulójára tette az építést, és a XII. század végén már biztosan birtokló Sima–Mikolai–Szárazberki rokonsághoz kötötte.
|