|
|
Er kunnen ook verschillen zijn tussen jonge en oude, mannelijke en vrouwelijke sprekers of andere sociale groepen. Jongeren en vaklui gebruiken een speciale taal, zoals het jargon van advocaten, artsen, of dieven, een straattaal of jeugdjargon.
|
|
|
A nyelvhasználók nem mindig a sztenderd nyelvet (köznyelvet) beszélik, hanem helyette nyelvjárást használnak. Ez területhez vagy osztályhoz kapcsolódó nyelvváltozat, melynek a szókészlete, kiejtése vagy nyelvtana valamennyire különbözik a köznyelvétől. Elképzelhető, hogy akcentussal beszélnek, azaz főleg a kiejtés különbözik. Az akcentus utalhat a nyelvjárásra (mivel eltérő helyi változatok vannak), vagy pedig a köznyelv kiejtési változatára, aminek magas társadalmi presztízse van, különböző társadalmi funkciókra ki van dolgozva: van írott és beszélt, valamint formális és nem formális formája. A köznyelv kiejtési, szókincsbeli, nyelvtani és írásbeli egyezményei egyértelműen le vannak rögzítve, melyek többé-kevésbé kötelező normát jelentenek az összes felhasználó számára, legalábbis a hivatalos kommunikációban. A nyelvhasználat a beszélő társadalmi helyzete függvényében is különbözhet. A munkások másképp beszélnek, mint a felsőbb osztályok (mind a nyelvjárásban, mind a köznyelvben). Lehetnek nyelvi különbségek a fiatalok és idősek között, a férfiak és nők között, vagy más társadalmi csoportok között. A fiatalok és bizonyos szakmabeliek speciális nyelvet használnak, gondoljunk az ügyvédek, orvosok zsargonjára, a tolvajok nyelvére, az ifjúsági szlengre. A szakszó erre a jelenségre a szociolektus, azaz a nyelv társadalmi változata.
|
