|
|
4. Emlékezzünk arra, hogy ez egy "gúnydal (példázat)" "a babiloni királyról" (4.v.). "Lucifer" jelentése "hajnalcsillag", amely a legfényesebb a csillagok között. E gúnydal szerint ez a csillag büszkén elhatározza, hogy "Fölmegyek az égbe, Isten (többi) csillagai fölé emelem trónomat, odaülök az istenek hegyére a messze északon" (13.v.). Ennek következtében lett e csillag a földre vettetve. A csillag Babilónia királyát szimbolizálja. Dániel Könyvének 4. fejezetében arról olvashatunk, hogy Nebukadneccar, Babilónia királya büszkén szétnézett hatalmas királyságban, amelyet építtetett, arra gondolván, hogy leigázott más nemzeteket a saját erejével, ahelyett, hogy felismerte volna, hogy mindezt Isten segítségével vihette véghez. Hatalma / büszkesége "megnőtt", felért az "égig" (22.v.). Emiatt "Száműzték az emberek közül, füvet evett, mint az ökrök, és az ég harmatja áztatta testét, míg olyan hosszúra nem nőtt szőre, mint a sasnak a tolla, és olyan karmai nem lettek, mint a madaraknak" (30.v.). A világ egyik legnagyobb hatalommal bíró emberének hirtelen megalázása, melynek folytán annyi értelme maradt, mint egy állatnak, egy olyan drámai esemény volt, hogy maga után vonhatta a mennyből földre hulló hajnalcsillag példázatát. A csillagok hatalommal bíró embereket szimbólizálnak, például az 1Móz:37:9; Ézs.13:10 versekben (Babilónia vezetőire vonatkoznak); Ezé 32:7 (egyiptom vezetőjére vonatkozik); Dán.8:10 vö. 24.verssel. A mennyig való felemelkedés és az onnan való leesés a földre gyakran alkalmazott bibliai kifejezésmódok a felfuvalkodásra és az abból következő megalázásra - Ld. Jób.20:6; Jer.51:53 (Babilonról); JSir 2:1; Mt.11:23 (Kapernaumról): "Te is, Kapernaum, talán az égig emelkedsz? A pokolig fogsz levettetni" (a sírgödörig).
|