|
|
The fourth chapter focuses on Silver Age literature: first, authors, translators, and epitomators that can be classified with epic poetry – that is, Germanicus, Baebius Italicus, Attius Labeo, Statius, Valerius Flaccus, and also the didactic poem on metrics by Terentianus Maurus –, then passages of Homer turning up in the Alexander novel translated by Iulius Valerius; finally, Gellius’ principles of translation criticism, which aren’t connected closely with Homer, but foreshadow the change in the view of literal translation coming with Christianity.
|
|
|
archaikus korral foglalkozik. Első témája Livius Andronicus Odusiája, majd Naevius és Ennius, végül a római drámáról esik néhány szó. A harmadik fejezet az aranykori irodalomé, kezdve a neóterikusokkal; majd Cicero fordítói munkássága következik, azután Vergilius, Horatius és Ovidius néhány, Homéros-fordításként is felfogható szövegrészlete kerül sorra. A negyedik fejezet tárgya az ezüstkori irodalom: először az epika körébe sorolható szerzők, fordítók, kivonatolók – Germanicus, Baebius Italicus, Attius Labeo, Statius, Valerius Flaccus, illetve Terentianus Maurus metrikai tankölteménye –, majd a Iulius Valerius regényfordításában szereplő Homéros-részletek, végül pedig Gellius fordításkritikai alapelvei, amelyek ugyan nem kapcsolódnak szorosan Homéroshoz, de előrevetítik a kereszténység elterjedésével beállt változást a műfordítás szemléletében. Ez utóbbival foglalkozik az utolsó fejezet: röviden áttekinti a Biblia-fordítás hagyományát, amely másik ágként csatlakozik be a római műfordítás történetébe, majd az egyes keresztény szerzőknél (Hieronymus, Lactantius, Chalcidius) előforduló Homéros-fordításrészleteket veszi sorra.
|
