|
|
A reformáció korában a csengeri templom kiemelkedő egyháztörténeti szerepet töltött be, mint ahogyan Szatmár vármegye története a török korban több szempontból is kiemelkedő jelentőségűvé vált. Fontos, első rangú kereskedelmi utak vezettek át a térségen, amelyek az Erdélyi Fejedelemséget kötötték össze a Szepességi szabad királyi városokkal. Ennek tudatában egyáltalán nem megdöbbentő az a tény, hogy ez a gazdaságilag és szellemileg is olyan gazdag régió a reformáció bölcsője lett Magyarországon. 1517. október 31-e után a lutheri reformáció bámulatos gyorsasággal terjedt el Európa szerte, 1520-tól kezdve Szatmár vármegyében már működtek református prédikátorok. Az új református hitnek és irányzatainak a terjesztésében nemcsak a prédikátorok játszottak fontos szerepet, hanem a vármegyei nemesség is, amely tőkét, politikai támogatást, és ha kellett, katonai védelmet is biztosított azért, hogy új vallásukat „tűzzel-vassal” védelmezzék. Ennek fényében az sem meglepő, hogy Szatmár vármegye élen járt a reformáció terjesztésében. Ez részben Drágffy Gáspárnak köszönhető, aki az egyik első volt a főurak közül, aki udvarában teret engedett az új hit terjesztésének. Az sem véletlen, hogy pont Erdőd, Drágffy egyik birtokközpontja lett az egyik fontos helyszíne a református zsinatoknak. A reformáció igen hamar elérkezett Csengerbe is, ahol a mai református kora-gótikus templom számos zsinat színhelyévé vált. Csengerben tartották a legfontosabb – a kálvinista Rómában, Debrecenben, és Óvárban megrendezett zsinatok után –, az 1576. évi református zsinatot, itt Méliusz Juhász Péter összeállította a „csengeri hitvallás” néven ismertté vált téziseket, ezzel kialakult a magyar református egyház teológiai arculata. Ez a hitvallás a Szentháromság tan védelme miatt íródott. Ezt a zsinatot első püspökünk, Méliusz Juhász Péter hívta egybe. Talán az egyháztörténeti jelentőségű eseményeknek is köszönhető, hogy Csenger egész lakossága papostól és kegyurastól együtt áttért a református hitre. A reformáció gyors elterjedése után 1629-ben Szatmár vármegyében csak egyetlen plébánián, Ecseden szolgált római katolikus pap. A református közösség Csengerben ma is a térség meghatározó protestáns közössége, hisz a közel 5100 lélekszámból közel 4000 református hitvallású.
|
