|
|
1990ndate aastate keskpaigast peale tuuakse heroiini salakaubana Euroopasse üha sagedamini (aga väiksemas ulatuses kui Balkani marsruute pidi) mööda “siiditeed” läbi Kesk-Aasia (eelkõige läbi Türkmenistani, Tadžikistani, Kõrgõzstani ja Usbekistani), Kaspia mere ja Venemaa Föderatsiooni kaudu, läbi Valgevene ja Ukraina Eestisse, Lätisse, mõnesse Põhjamaasse ja Saksamaale (Reitoxi riikide aruanded, 2005; CND, 2006; INCB, 2006a).
|
|
|
A heroin Európába két fő kereskedelmi útvonalon keresztül lép be. A történetileg fontos balkáni útvonal változatlanul kulcsszerepet tölt be a heroincsempészetben. A Pakisztánon, Iránon és Törökországon való átszállítást követően az útvonal elágazik egy déli ágra Görögországon, Macedónia volt Jugoszláv Köztársaságon, Albánián, Olaszországon, Szerbián, Montenegrón és Bosznia-Hercegovinán keresztül, valamint egy északi ágra Bulgárián, Románián, Magyarországon, Ausztrián, Németországon és Hollandián át; ez utóbbi a többi nyugat-európai ország felé tölti be a másodlagos elosztó központ szerepét. A 2004-es heroinlefoglalások arra utalnak, hogy a csempészett mennyiség tekintetében a déli ág mostanra az északiéval megegyező jelentőségre tett szert (WCO, 2005; INCB, 2006a). Az 1990-es évek közepe óta a heroint egyre inkább a „Selyemúton” csempészik be Európába, Közép-Ázsián (különösen Türkmenisztánon, Tádzsikisztánon, Kirgizisztánon és Üzbegisztánon), a Kaszpi-tengeren és az Orosz Föderáción, Fehéroroszországon vagy Ukrajnán keresztül Észtországba, Lettországba, az északi országok némelyikébe és Németországba (Reitox országjelentések, 2005; CND, 2006; INCB, 2006a). Bár ezek az útvonalak a legfontosabbak, az Arab-félsziget országai (Omán, az Egyesült Arab Emírségek) ugyancsak tranzitországgá váltak a Dél- és Délnyugat-Ázsiából Európába tartó heroinszállítmányok számára (INCB, 2006a). Emellett 2004-ben Kelet- és Nyugat-Afrikában, a Karib-térségben és Közép- és Dél-Amerikában is foglaltak le Európába (és Észak-Amerikába) szánt heroint (CND, 2006).
|