|
|
A hangsúly a ‘Krisztusban való hiten’ sokkal többetmondóbbá válik számunkra, amikor már megértettük, hogy a ‘Krisztus’ elnevezés Krisztus Királyságának a szinonímájaként olvasható néhány versben. Ennélfogva Jézus azt mondta a farizeusoknak, hogy nekik nem kell a Messiás eljövetelére várniuk, mert ő már közöttük áll. Ezt ezekkel a szavakkal fejezte ki: "... az Isten országa közöttetek van" (Lk.17:21), rámutatván, hogy az ‘Ország’ egyenlővé van téve az Ország Királyával. Tehát János prédikációja arról, hogy az Isten Országa közel van, Krisztus megjelenésének a bejelentésére vonatkozik. A kő, amely Nebukadneccar látomásának szoborját összezúzta, Isten Országát szimbólizálja (Dán 2:44), a kő (Ország) az, amely "összetöri... a királyságokat (minden más királyságot) és véget vet nekik", rámutatván, hogy a kő egyenlő az Országgal, amikor összetöri a királyságokat jelképező szobrot, valamint az Ország meg is marad a szobor megsemmisülése után is. Hasonlóképpen Ezékiel próféta a cédrusról szóló példázatában ezt írja: "…a magas cédrus …tetejéről letépek egy gyenge hajtást, és elültetem…" amely egy olyannyira hatalmas fává lesz, hogy "…mindenféle szárnyas lakik lombja árnyékában" (Ezék.17:22,23). Ez bizonyosan Krisztusra utal, Ézs.53:2 ‘vesszőszálára’, továbbá más nyilvánvaló kapcsolatai is vannak Krisztus mustármagról szóló példázatával, melyben Isten Országa egy kicsiny maghoz van hasonlítva, amely hatalmas fává lesz, és amely alatt mindenfajta madár megélhet. Ez a kapcsolat az Isten Országának Igéje és személyesen Jézus között mutatja, hogy Krisztus úgy tekintett önmagára, mint az Ország élő szavára. Ennek a fényében érthetővé válik, hogy ‘hinni Krisztusban’, és hinni az Isten Országáról szóló teljes evangéliumban, ugyanazt jelenti.
|
