|
|
A templom datálásánál a fent említett, mára eltűnt két évszám csak részben van segítségünkre. Az 1448-as feliratról nem tudjuk, hogy az épület melyik részére vonatkozott, és hogy új építkezésről, esetleg csak átalakítási munkálatokról tudósított-e. A másik évszám, amely nem feltétlenül a fallal együtt, hanem annál később is keletkezhetett – de amelynek a középkori eredete formai alapon aligha vitatható –, arra bizonyság, hogy a ma látható szentélynek legkésőbb 1467 körül valamilyen formában már állnia kellett. A templom építészeti megoldásai ennél valamelyest konkrétabb felvilágosítással is szolgálnak a datálást illetően. Poligonális záródása nyilvánvalóvá teszi, hogy a szentély a XIII–XIV. század fordulójánál korábban nemigen épülhetett. A mázas téglákból mintásan rakott falazat többi, környékbeli példáját (Baktalórántháza, katolikus templom; Szamostatárfalva, református templom; Csenger, református templom) ugyan szintén nem tudjuk pontosan keltezni, de ezen emlékek alapján e technika megjelenése a XIII. század második felétől már elképzelhető, és a XIV. század második negyedében még kimutatható. Noha teljes mértékben azt sem lehet kizárni, hogy a XV. vagy még a XVI. század elején is alkalmazták az eljárást, a régió jó néhány, késő gótikus templománál sehol nem találkozunk már ezzel a megoldással. A szentély datálásának kérdésében Csegöldön a csúcsíves ablakok játszhatnak még szerepet. Mérmű felhasználását is sejtető nagyságuk ugyanis későbbi időre utal, mint a csengeriek még román korhoz köthető formája és mérete. Mindezek alapján a szentély keletkezését, legalábbis körítőfaláét a XIV. század középső harmadára – második felére tehetjük, teljességgel még azt sem kizárva, hogy a tizedjegyzékekben közvetetten említett épületről van szó. E datálás még akkor is valószínű, ha a szentély egyéb részletei egyértelműen későbbi időszakra utalnak.
|
