|
Miután siker koronázta a főképpen Straub F. Brunó akadémikus által hangoztatott törekvést, mely szerint az alaptudományként elismert biológiának ne csak csoportja, hanem önálló osztálya legyen az Akadémián, erőteljes eltérítési kísérletekkel ugyan, de megnyílt az út egy biológiai kutatóintézet létrehozása előtt. Az MTA Biológiai Tudományok Osztálya vezetőségének első, 1963. évi beszámolójából kiderül, hogy az intézet elhelyezésével kapcsolatban komoly nézeteltérés alakult ki a döntéshozók, a tervezők, valamint a biológiai osztály vezetősége között. A kutatók szerint ugyanis "a szegedi telepítés a biológia fejlesztésének bizonyos lassulását jelentené, mert a jelenlegi helyzetben Budapesten könnyebb lenne a megfelelő vezető kutatókat a biológia fejlesztésére összpontosítani." Ők szívesebben szavaztak volna a hűvösvölgyi helyszínre.
|