|
|
Az időszakosan aktív patakos barlang helyenként kettő, vagy három szintben lévő emeletre tagozódik. Az eddig feltárt barlangrész csupán a teljes rendszer deltaszakaszának tekinthető, mert csak utolsó terme éri el a nagyszabású törési zónát és négy közül három mellékág iránya a forrás felé mutat (kivéve a Minka-ágat). A Cyklopszok csarnokáig vezető járatrendszer közel É-D-i és K-NY-i irányú függőleges törésvonalak mentén halad. A főág első szakasza (Rokokó-kapu és Narancs-zuhatag között) és utolsó szakasza (Dóm és a Cyklopsok csarnoka között) eróziós jellegű, meanderező folyosókból áll. A barlang többi szakaszára a korróziós formák jellemzőek, gyakoriak az élesen kioldott sziklaélek, és a járatokban uralkodó az eredeti hasadék jelleg. Ez arra utal, hogy nem karsztos vízgyűjtő áradmány vizei itt is szerepet játszottak a barlang kialakításában, de a legalul utoljára kialakult járatok eróziós fejlődése háttérbe szorult. A barlangban négy helyen található omladékos szakasz, hat kürtő és hat anasztomózis fordul elő, de ismert mennyezeti csatorna és mennyezeti sík is. Két szakaszban apadási színlők és üstszerű bemélyedések láthatók, az első és utolsó szakaszban az oldalfalak tele vannak hullámkagylóval és ujjbegy karral, a köztes szakaszokban három helyen kanellurás fal ismert. Boxwork szerkezethez hasonló kipreparált kőzet textúrát, valamint vetőtükröt és dörzsbreccsát a barlang utolsó szakaszában lehet megfigyelni. Ismert még egy-egy kicsepegéses kút, agyagpiramis, agyagsztalagmit, és kis víz időszakában több helyen látható száradási repedés a talajon.
|
