|
|
Kína arktiszi stratégiáját tudományos kutatások is képezik a területen. Több tucat kínai tudós van szerte az Északi-sarkon, és 1984 óta több mint 30 sarki expedíciót hajtottak végre. Az ország jelenleg egy jégtörő hajóval rendelkezik. 2017-ben az egyetlen kínai jégtörő a Xue Long vagy másnéven a “Havas Sárkány” megtette az északnyugati átjáró útvonalát, a 20000 tengeri mérföldes út 83 napot vett igénybe hét nappal lerövidítve a megszokott utat New Yorktól Sanghajig a Panama-csatornán keresztül. Ez az első kínai hajó, ami minden járható északi-sarki útvonalat végigjárt. A hajózhatóság sokkal kényelmesebb lenne Kína számára nemcsak stratégiai okokból, de időbeni okokból is, valamint biztonsági szempontból is, mivel az Arktiszon nincsenek szomáliai kalózok sem. Amíg a Malakka-szoroson és a Szuezi-csatornán keresztül 35 napot vesz igénybe az út Ázsiából Európába, az északi-sarki útvonalon viszont csak 22 napot. Egyes értesülések szerint Kína már építi a második jégtörő hajóját a Xue Long II-t, ami várhatóan 2019-ben lesz kész. Valamint az állami szállítási vállalat, a COSCO is 6 teherhajó indítását tervezi az Északi tengeri útvonalon kereskedelmi szállítás céljából.[xii] . A COSCO kínai szállítási cég többek között úgy tartja magát számon, mint vezető hajózási társaság az Északi tengeri úton.[xiii] 2015-ben a COSCO kínai hajózási vállalat 55 nap alatt ért el az Északkeleti átjárón keresztül Dalian kikötőjéből Rotterdamig, majd vissza Kínába a Tianjin kikötőbe.[xiv]
|