|
|
Observações na luz visível de telescópios terrestres mostram principalmente estrelas, enquanto observações feitas a comprimentos de onda mais compridos (IV próximo e longínquo, (sub)mm e microondas) revelam a mistura intrincada de gás frio e poeira de onde nascem as estrelas.
|
|
|
Figura 3: La galassia di Andromeda, la più grande delle galassie vicine alla Via Lattea, osservata a lunghezze d’onda diverse. Le osservazioni della luce visibile, effettuate con un telescopio a terra, mostrano le varie centinaia di miliardi di stelle che costituiscono la galassia. Le osservazioni nel lontano IR dell’osservatorio spaziale Herschel rivelano il miscuglio di gas (in gran parte) e polvere da cui nasceranno nuove stelle. Le osservazioni in banda X dell’osservatorio spaziale XMM-Newton mostrano il bagliore emesso da stelle vicine alla fine della loro vita, o da quel che rimane di stelle ormai morte
|
|
|
Slika 4: Orionova maglica – ikonička svemirska rađaonica vidljiva u različitim valnim duljinama. Plavo su uokvireni detalji zviježđa Orion te narančastim još veći detalji. Ovo područje u kojem se rađa tisuće zvijezda izgleda vrlo različito u različitim područjima EM spektra. Opažanjem u vidljivoj svjetlosti teleskopima sa Zemlje vide se najčešće zvijezde, dok opažanja na većim valnim duljinama (blisko i srednje infracrveno, (sub)milimetarsko i mikrovalno područje) otkrivaju složenu mješavinu hladnog plina i prašine iz koje se rađaju zvijezde. Nasuprot tome, opažanja u X području pokazuju ekstremno vrući plin kojeg izbacuju mlade masivne zvijezde
|
|
|
4. ábra: Az Orion-köd, egy jellegzetes “csillag-bölcső” képe különböző hullámhosszakon. A kék kereten belül az Orion-csillagkép egy része látható, a narancssárga keretben pedig részletgazdagabban látszik az Orion-köd. Ennek a régiónak, ahol csillagok ezrei jönnek létre, a képe nagyon eltérő az elektromágneses spektrum különböző tartományaiban. A látható fény tartományban működő földi távcsővel főként a csillagok láthatók, míg a nagyobb hullámhosszúságú tartomány (közeli és közepes infravörös, valamint milliméternél kisebb hullámhosszúságú és mikrohullámú) főként a hideg gázok és a por bonyolult mintázatú keverékét tárja fel, amelyből a csillagok születnek. Ezzel szemben, a röntgensugárzás a fiatal, nagytömegű csillagok által kilövelt különösen forró gázokat mutatja meg
|
|
|
Obrázok 4: Hmlovina Orion, ukážková kozmická „škôlka“, videná pri rôznych vlnových dĺžkach. V modrom ráme je zväčšená časť súhvezdia Orionu. V oranžovom ráme je hmlovina Orionu pri ešte väčšom zväčšení. Táto oblasť, kde sa formujú tisícky hviezd, vyzerá veľmi odlišne v rôznych oblastiach EM spektra. Pozorovania vo viditeľnom svetle z pozemských observatórií, ukazujú väčšinou hviezdy, kým pozorovania pri dlhších vlnových dĺžkach (blízkych a stredných-infračervených, (sub)milimetrových a mikrovlnách) odhaľujú zložitú zmes studeného plynu a prachu, z ktorých sa rodia hviezdy. Naopak röntgenové pozorovania ukazujú mimoriadne horúci plyn vyvrhovaný obrovskými mladými hviezdami
|
