|
Нещо повече, твърденията, с които Барани омаловажава военните способности на новите членове, звучат неубедително в светлината на последното развитие, а именно размерът на полското присъствие в Ирак, водещата роля на Чешката република в батальона на НАТО за химическа, биологична, радиологична и ядрена защита и значителният принос на всички нови съюзници в ръководените от НАТО мироопазващи операции. Впрочем, както и самият Барани признава, по-старите съюзници не са в състояние да постигнат такива цифри като например 3 % от БНП за бюджета на отбраната.
|
|
to their pre-accession obligations, the more obvious the positive impact of the enlargement process becomes. In this way, the reader learns that the desire for NATO membership played a critical role in preventing Slovakia's Vladimir Meciar from returning to power in 2002, in nudging Slovenia towards a more engaged stance in the Balkans, and in improving Romania's minority legislation. Moreover, Barany's belittling of new members' military capabilities rings hollow in light of recent developments, such as the scale of Poland's presence in Iraq, the Czech Republic's lead role in NATO's new anti-CBRN battalion, and the substantial contribution of all new Allies to NATO-led peacekeeping operations. Indeed, as Barany himself admits, most older Allies are unable to meet such benchmarks as three per cent GNP on defence spending. In measuring progress according to the letter of the law, he risks overlooking the revolutionary nature of the current Central and Eastern European transformation process and losing sight of the big picture.
|
|
nachzukommen. So erfährt der Leser, dass das Streben nach der NATO-Mitgliedschaft entscheidend dazu beitrug, im Jahr 2002 die Wiederwahl Vladimir Mecirs zu verhindern, Slowenien zu einem größeren Engagement auf dem Balkan zu bewegen und die rumänischen Gesetze zum Schutz von Minderheiten zu verbessern. Darüber hinaus wirkt die abschätzige Haltung Baranys im Hinblick auf die militärischen Fähigkeiten der neuen Mitglieder angesichts der Entwicklungen der letzten Zeit nicht überzeugend; man denke z.B. an das Ausmaß der polnischen Präsenz in Irak, an die führende Rolle der Tschechischen Republik in dem neuen NATO-Bataillon zur Abwehr von ABC-Waffen und von radiologischen Waffen sowie an den beträchtlichen Beitrag aller neuen Bündnismitglieder zu Friedensoperationen unter der Führung der NATO. Wie Barany selbst einräumt, können die meisten bisherigen NATO-Mitglieder Ziele wie einen dreiprozentigen Anteil des Verteidigungshaushalts am BSP gar nicht erreichen. Dadurch dass er Fortschritte sozusagen nach dem Buchstaben des Gesetzes beurteilt, läuft er Gefahr, den revolutionären Charakter der jetzigen Umgestaltung in Mittel- und Osteuropa zu übersehen und den Gesamtüberblick zu verlieren.
|
|
pelos candidatos dos requisitos prévios para a acessão, mais óbvio se torna o impacto positivo do processo de alargamento. Desta forma, o leitor verifica que o desejo de aderir à OTAN desempenhou um papel crucial para evitar o regresso ao poder de Vladimir Meciar na Eslováquia em 2002, para encorajar a Eslovénia a envolver-se mais nos Balcãs, e para melhorar a legislação sobre as minorias na Roménia. Além disso, o menosprezo de Barany pelas capacidades militares dos novos membros soa a falso à luz de acontecimentos recentes como a dimensão da presença da Polónia no Iraque, o papel importante da República Checa no novo batalhão anti-CBRN da OTAN e a contribuição substancial de todos os novos Aliados para as operações de manutenção da paz dirigidas pela OTAN. Na verdade, como o próprio Barany admite, a maior parte dos Aliados mais antigos não consegue atingir a meta de 3% do PIB nas despesas da defesa. Ao medir os progressos em função da letra da lei, arrisca-se a não notar a natureza revolucionária do actual processo de transformação da Europa Central e Oriental e a perder de vista a situação geral.
|
|
και κατά γράμμα τις πριν από την ένταξή τους υποχρεώσεις, τόσο πιο φανερή γίνεται η θετική επίπτωση της διαδικασίας διεύρυνσης. Με αυτόν τον τρόπο, ο αναγνώστης μαθαίνει ότι η επιθυμία για την ιδιότητα του μέλους του ΝΑΤΟ έπαιξε καίριο ρόλο στο να προληφθεί στη Σλοβακία το 2002 η επάνοδος στην εξουσία του Vladimir Meciar, στο να κινηθεί η Σλοβενία προς την κατεύθυνση μιας θέσης για μεγαλύτερη εμπλοκή στα Βαλκάνια, και στο να υπάρξει βελτίωση της νομοθεσίας της Ρουμανίας αναφορικά με τις μειονότητες. Επιπλέον, η ταπείνωση των στρατιωτικών δυνατοτήτων των νέων μελών από τον Barany είναι επιφανειακή, λόγω των προσφάτων εξελίξεων, όπως είναι το μέγεθος της παρουσίας της Πολωνίας στο Ιράκ, του ηγετικού ρόλου της Δημοκρατίας της Τσεχίας στο νέο τάγμα αντί-CBRN του ΝΑΤΟ, και της ουσιώδους συνεισφοράς όλων των νέων Συμμάχων στις ΝΑΤΟϊκές επιχειρήσεις διατήρησης της ειρήνης. Όντως, όπως παραδέχεται και ο ίδιος ο Barany, οι περισσότεροι από τους παλαιότερους Συμμάχους δεν είναι σε θέση να φθάσουν την επίδοση του 3% του ΑΕΠ όσον αφορά τις αμυντικές δαπάνες. Μετρώντας την πρόοδο σύμφωνα με το γράμμα του νόμου, διακινδυνεύει να παραβλέψει την επαναστατική φύση της παρούσας διαδικασίας μετασχηματισμού στην Κεντρική και Ανατολική Ευρώπη και χάνει την ουσία.
|
|
In Barany's gedegen onderzoek is een schat aan interviews en documenten verwerkt en het brengt een aantal weinig bekende details aan het licht. Het is echter ironisch dat hoe vaker de schrijver aangeeft op welke punten de kandidaten niet geheel aan de pre-toetredings verplichtingen hebben voldaan, hoe duidelijker het wordt dat het uitbreidingsproces een positieve invloed heeft gehad. Zo komt de lezer er bijvoorbeeld achter dat de wens toe te treden tot de NAVO een cruciale rol heeft gespeeld in Slowakije waar Vladimir Meciar in 2002 niet werd herbenoemd. Hierdoor kreeg Slovenië een zetje in de richting van een grotere betrokkenheid bij de Balkan, en ging de wetgeving met betrekking tot minderheden in Roemenië er op vooruit. Bovendien klinken Barany's kleinerende opmerkingen over de militaire vermogens van de nieuwe leden nogal hol in het licht van recente ontwikkelingen, als de omvang van de Poolse aanwezigheid in Irak, de belangrijke rol van de Tsjechische Republiek in het nieuwe anti-CBRN bataljon van de NAVO, en de aanzienlijke bijdrage van alle nieuwe Bondgenoten aan vredesoperaties onder leiding van de NAVO. Zoals Barany zelf ook toegeeft kunnen de meeste oude Bondgenoten ook niet voldoen aan de norm van 3 procent van het BNP voor de defensie-uitgaven. Doordat hij de vooruitgang volgens de letter van de wet afmeet, verliest hij eigenlijk het totaalbeeld uit het oog en doet hij onvoldoende recht aan het revolutionair karakter van het transformatieproces in Midden- en Oost-Europa.
|
|
závazky učiněné před přistoupením, tím více vychází najevo celkový pozitivní dopad rozšíření. Čtenář se tak dozvídá, že úsilí o členství v NATO bylo zásadním faktorem, který na Slovensku v roce 2002 zabránil návratu Vladimíra Mečiara k moci, stejné úsilí motivovalo Slovinsko k většímu zapojení na Balkáně, a Rumunsko donutilo zdokonalit zákonodárství týkající se národnostních menšin. Baranyho podceňování vojenských schopností nových členů vyznívá nepřesvědčivě, vezmeme-li v úvahu nedávné události, jako například polskou přítomnost v Iráku, vůdčí roli České republiky v praporu CBRN Aliance, a hodnotnou pomoc všech nových spojenců při mírových operacích NATO. I sám Barany připouští, že ani mnozí dlouholetí spojenci nejsou schopni splnit tříprocentní limit HDP stanovený na výdaje na obranu. Barany měří pokrok literou zákona, čímž riskuje nedocenění revoluční povahy současného transformačního procesu ve střední a východní Evropě a ztrátu jeho širší perspektivy.
|
|
opfyldelse af optagelseskravene, jo tydeligere bliver det, hvor stor en positiv indflydelse udvidelsesprocessen har haft. Læseren erfarer således, at ønsket om medlemskab af NATO spillede en afgørende rolle med hensyn til at hindre Slovakiets Vladimir Meciar i at vende tilbage til magten i 2002, at få Slovenien til at engagere sig mere i Balkan-politikken og at forbedre Rumæniens lovgivning på minoritetsområdet. Derudover virker Baranys forklejnelse af de nye medlemmers militære kapaciteter ikke troværdig i lyset af den seneste udvikling som fx omfanget af Polens tilstedeværelse i Irak, Den Tjekkiske Republiks ledende rolle i NATO's nye anti-CBRN-bataljon og det væsentlige bidrag fra alle nye allierede til NATO-ledede fredsbevarende operationer. Barany erkender selv, at størsteparten af de ældre allierede ikke er i stand til at leve op til kravet om 3% af BNP til forsvaret. Når han måler fremskridt ved kun at se på lovtekster, er han tilbøjelig til at overse, hvor revolutionær omstillingsprocessen var for central- og østeuropæiske lande og at miste fornemmelsen for det store billede.
|
|
Bárány aprólékos kutatása során rengeteg interjút és dokumentumot használ fel, és alig ismert részleteket hoz napvilágra. Ironikus módon azonban minél inkább igyekszik a szerző rámutatni arra, hogy a jelöltek nem teljesítették teljes mértékben csatlakozás előtti kötelezettségeiket, annál nyilvánvalóbbá válik a bővítési folyamat pozitív hatása. Így az olvasó megtudja, milyen kritikus szerepet játszott a NATO-tagság iránti óhaj annak megakadályozásában, hogy Szlovákiában 2002-ben Vladimir Meciar visszaszerezze a hatalmat, abban, hogy Szlovéniát elkötelezettebb álláspontra ösztökéljék a Balkánon, és abban, hogy Romániában javuljanak a kisebbségek jogai. Mi több, Bárány lekicsinylő megnyilatkozása az új tagok katonai képességeiről üresen cseng a közelmúlt fejleményei, úgymint Lengyelország iraki jelenlétének mértéke, a Cseh Köztársaság által a NATO új vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris mentesítő zászlóaljában betöltött vezető szerep, és az összes új szövetséges részéről a NATO-vezetésű békefenntartó műveletekhez történt jelentős hozzájárulás tükrében. Valójában maga Bárány is elismeri, hogy a legtöbb régebbi szövetséges sem képes megfelelni olyan mércéknek, mint a bruttó nemzeti össztermék 3 százalékának megfelelő védelmi kiadások. A haladást a jog betűje szerint mérve a szerző azt kockáztatja, hogy elsiklik a jelenlegi közép- és kelet-európai átalakítási folyamat forradalmi jellege felett, és szem elől téveszti a nagyobb összefüggéseket.
|
|
Barany metodika ir tyrimai yra visiškai prieštaringi. Jis iš pat pradžių išreiškia aiškų savo požiūrį, pradžioje pateikdamas puikią labiausiai paplitusių argumentų už ir prieš plėtrą apžvalgą, tada apibūdina šių konkrečių atvejų analizės sistemą. Taigi jis stengiasi išnagrinėti bendrąsias kiekvienos aptariamos valstybės sąlygas (jos vidaus politiką, ekonominės veiklos rodiklius ir saugumo situaciją); jos vykdytą kampaniją siekiant narystės NATO; jos civilinių ir karinių santykių ir karinės reformos būklę. Taigi Barany grakščiai ir kompetentingai susieja tris šiaip jau atskiras tyrimo sritis: sisteminę transformaciją; vidaus sprendimų priėmimo analizę ir gynybos reformą. Tokiais duomenimis užpildoma spraga, kadangi NATO, priešingai nei Europos Sąjunga, linkusi nespausdinti metinių pažangos ataskaitų apie būsimų narių padėtį.
|
|
În schimb, metodologia aplicată şi cercetările efectuate de Barany au baze solide. El îşi face cunoscut încă de la început modul de abordare, oferind mai întâi o excelentă analiză a celor mai uzuale argumente în favoarea şi împotriva extinderii, pentru ca apoi să definească structura studiilor de caz. În acest fel, el urmăreşte să analizeze condiţiile generale (politica internă, performanţele economice şi situaţia de securitate), campania desfăşurată în scopul obţinerii statutului de membru al Alianţei, precum şi stadiul atins de relaţiile civili-militari şi reforma militară, în cazul fiecăruia dintre cele patru sate examinate. Astfel, Barany combină în mod elegant şi competent trei domenii de cercetare, de obicei abordate în mod individual: transformarea sistemică, analiza sistemului decizional intern şi reforma apărării. Datele furnizate în acest mod umplu un gol rezultat în urma faptului că, spre deosebire de Uniunea Europeană, NATO a decis să nu publice rapoarte anuale privind progresele realizate de statele care în perspectivă pot deveni membre ale Alianţei.
|
|
автор подчеркивает неспособность кандидатов полностью выполнить свои обязательства перед вступлением в НАТО, тем более очевидным становится позитивный характер процесса расширения. Таким образом, читатель узнает, что в Словакии в 2002 г. стремление вступить в НАТО сыграло важнейшую роль в предотвращении возврата к власти Владимира Мечера, а Словению оно подтолкнуло занять более активную позицию по вопросу Балкан. Это стремление также способствовало совершенствованию законодательства по вопросам национальных меньшинств в Румынии. Кроме того, Барани умаляет военный потенциал новых государств-членов НАТО, что не выдерживает критики в свете недавних событий, в частности, масштабного присутствия Польши в Ираке, ведущей роли Чехии в новом батальоне ОВС НАТО по защите от ХБРЯД оружия и существенного вклада всех новых союзников по НАТО в миротворческие операции под руководством НАТО. Как признает Барани, большинство давних союзников по НАТО неспособно выдерживать некоторые эталонные показатели, такие как выделение 3 % валового национального продукта на расходы на оборону. Формально походя к определению достигнутого прогресса, он рискует выпустить из вида революционный характер текущего процесса преобразований в Центральной и Восточной Европе и теряет из виду общую перспективу.
|
|
si plniť predvstupové záväzky, tým viac je zrejmý pozitívny vplyv procesu rozširovania. Čitateľ sa takto dozvedá, že úsilie o členstvo v NATO zohralo významnú úlohu, keď v roku 2002 na Slovensku zabránilo návratu Vladimíra Mečiara k moci. Takéto úsilie bolo pre Slovinsko stimulom k väčšej angažovanosti na Balkáne a v Rumunsku sa prejavilo aj skvalitnením legislatívy pre oblasť národnostných menšín. Baranyho bagatelizovanie vojenských spôsobilostí nových členov vyznieva prázdno najmä vo svetle nedávneho vývoja, ako napríklad rozsahu poľskej vojenskej prítomnosti v Iraku, vedúcej úlohy Českej republiky v novom prápore RCHBO Aliancie, i vo svetle značnej účasti všetkých nových členských štátov v operáciách na udržanie mieru pod vedením NATO. Aj sám Barany pripúšťa, že ani mnohí starí členovia NATO nie sú schopní splniť také kritériá, ako sú tri percentá HDP určené na výdavky na obranu. Barany meria pokrok literou zákona, čím riskuje, že prehliadne revolučný charakter súčasného procesu transformácie v strednej a východnej Európe a že mu uniknú širšie súvislosti.
|
|
pildīt to pirms iestāšanās saistības, jo acīmredzamāka kļūst paplašināšanās procesa pozitīvā ietekme. Tādā veidā lasītājs uzzina par to, ka vēlme kļūt par NATO dalībvalsti nospēlēja kritisku lomu Vladimira Mečiara atgriešanās pie varas apturēšanā 2002.gadā, mudināja Slovēniju izrādīt lielāku interesi par Balkāniem un uzlabot Rumānijas mazākumtautību likumdošanu. Turklāt, Baranija piedāvātais jauno dalībvalstu militāro spēju pazemināts novērtējums ir tukša skaņa, vērojot neseno notikumu attīstības gaitu, piemēram, Polijas uz Irāku nosūtītā kontingenta apmērus, Čehijas Republikas vadošo lomu jaunajā NATO CBRN bataljonā un būtisko visu jauno sabiedroto ieguldījumu NATO vadītās miera nodrošināšanas operācijās. Patiesi, kā atzīmē Baranijs, lielākā daļa veco sabiedroto nespēj izpildīt tādas prasības kā 3% no nacionālā kopprodukta aizsardzības izdevumiem. Tik burtiski mērot progresu, autors riskē ignorēt patreizējo Centrālā un Austrumu Eiropas reģiona transformācijas procesu un neredzēt visu lielu kopainu.
|
|
На противагу цьому, методологія дослідження Барані є доволі надійною і ґрунтовною. На самому початку він чітко зазначає свій підхід, зробивши спочатку відмінний огляд найбільш поширених аргументів “за” і “проти” розширення, а потім визначивши структуру конкретних прикладів. Так він прагне вивчити загальну ситуацію в кожній з країн, що розглядаються (внутрішню політику, економічну ситуацію і стан безпеки); проведення нею кампанії на підтримку членства в НАТО; стан відносин між цивільними і військовими; та стан військової реформи. В такий спосіб Барані елегантно і компетентно виділяє три окремих сфери дослідження: системну трансформацію; аналіз прийняття національних рішень; і оборонну реформу. Ці дані заповнюють прогалину, тому що НАТО, на відміну від Європейського Союзу, не публікує річних звітів про досягнення перспективних нових членів.
|