|
|
Het land heeft absoluut al heel veel bereikt sinds de terugtrekking van de Sovjettroepen toen een rapport van de Parlementaire Assemblee van de NAVO concludeerde "alles wat er over was, waren 26 gezonken onderzeeërs en schepen die zuren, olie en fosfor lekten".
|
|
|
External influences have played an even greater role in the construction of armed forces and the process of their professionalisation in the Baltic republics. Indeed, in the Latvian chapter, Jan Arveds Trapans of the Geneva Centre for Democratic Control of Armed Forces points out that: "Uncoordinated and inappropriate assistance is an important issue in the further development of professional Latvian armed forces." The country has, nevertheless, largely benefited from foreign involvement, which has included the appointment of a British colonel of Latvian origin as the deputy chief of staff between 1994 and 1997. Moreover, the country has moved a long way from the time of the Soviet withdrawal when, according to a NATO Parliamentary Assembly Report: "All that was left behind consisted of 26 sunken submarines and ships leaking acid, oil and phosphorus."
|
|
|
Dans un chapitre intéressant notamment pour sa description de la résistance lituanienne au joug soviétique jusqu'en 1953, Robertas Sapronas du ministère lituanien de la Défense nationale, décrit comment les expatriés ont joué un rôle plus grand encore en Lituanie. Un certain nombre d'anciens officiers américains d'origine lituanienne ont ainsi été nommés à des postes importants après les élections de 1996 et, en 1998, un Lituano-Américain a été élu président. De la sorte, certaines structures militaires ont été mises en place en utilisant le modèle américain. Toutefois, comme en Slovénie et dans les deux autres républiques baltes, l'accent mis sur les capacités de projection de puissance et la culture de cadres professionnels au sein des forces armées, en partie conçues comme message politique adressé à l'OTAN, a contribué à créer une armée à deux niveaux et généré des tensions en termes d'allocation des ressources.
|
|
|
In einem Beitrag, der u.a. wegen seiner Darstellung des bis 1953 geleisteten litauischen Widerstands gegen die sowjetische Herrschaft interessant ist, beschreibt Robertas Sapronas vom litauischen Verteidigungsministerium, wie aus dem Ausland zurückkehrende Litauer in Litauen eine noch größere Rolle gespielt haben. So erhielten einige ehemalige amerikanische Offiziere litauischer Abstammung nach den Wahlen von 1996 führende Posten, und 1998 wurde ein Amerikaner litauischer Abstammung zum Präsidenten gewählt. Folglich orientierte man sich beim Aufbau einiger militärischer Strukturen an amerikanischen Vorbildern. Wie in Slowenien und den beiden anderen baltischen Republiken haben die Konzentration auf Fähigkeiten im Zusammenhang mit der raschen Verlegung von Streitkräften ins Ausland sowie die Bevorzugung von Kadern von Berufssoldaten innerhalb der Streitkräfte (was zum Teil als politische Botschaft an die NATO zu verstehen ist) allerdings zur Entstehung einer Zwei-Klassen-Armee sowie zu Spannungen bei der Verteilung von Ressourcen beigetragen.
|
|
|
Las influencias exteriores han desempeñado un papel aún más protagonista en el proceso de construcción y profesionalización de las fuerzas armadas de las Repúblicas Bálticas. Así podemos leer en el capítulo dedicado a Letonia cómo Jan Arveds Trapans, del Centro de Ginebra para el Control Democrático de las Fuerzas Armadas, señala que "la descoordinación y falta de adecuación de las ayudas constituye un problema importante para el ulterior desarrollo de unas fuerzas armadas profesionales en Letonia". A pesar de todo, este país se ha beneficiado mucho de la colaboración exterior, que incluyó el nombramiento de un coronel británico de origen letón como segundo jefe de estado mayor entre 1994 y 1997. Además, el país ha avanzado mucho desde la época de la retirada soviética, cuando según el Informe de la Asamblea Parlamentaria de la OTAN "todo lo que había quedado atrás fueron 26 submarinos hundidos y barcos con fugas de ácidos, aceite y fósforo".
|
|
|
Nelle repubbliche baltiche, le influenze esterne hanno svolto un ruolo anche maggiore nella creazione delle forze armate e nel processo di professionalizzazione di queste. Difatti, nel capitolo dedicato alla Lettonia, Jan Arveds Trapans del Centro per il controllo democratico delle forze armate di Ginevra afferma che: "un'assistenza priva di coordinamento e inappropriata costituisce un'importante questione nell'ulteriore sviluppo delle forze armate professionali della Lettonia". Il paese ha, ciò nonostante, largamente beneficiato del coinvolgimento straniero, che ha incluso la nomina di un colonnello inglese di origine lettone a vice-capo di stato maggiore dal 1994 al 1997. Inoltre, il paese ha percorso molta strada dal tempo del ritiro sovietico allorché, secondo un rapporto dell'Assemblea parlamentare della NATO: "tutto ciò che fu lasciato consisteva in 26 tra sottomarini e navi affondate che perdevano acidi, carburante e fosforo".
|
|
|
As influências externas desempenharam um papel ainda mais importante na formação das forças armadas e no processo da sua profissionalização nas repúblicas bálticas. De facto, no capítulo sobre a Letónia, Jan Arveds Trapans do Geneva Centre for Democratic Control of Armed Forces salienta que: "A ajuda descoordenada e inadequada é uma questão importante no desenvolvimento futuro de forças armadas letãs profissionais". Contudo, o país tem beneficiado muito com o envolvimento externo, que incluiu a nomeação dum coronel britânico de origem letã para o cargo de vice-chefe de estado-maior entre 1994 e 1997. Além disso, o país percorreu um longo caminho desde o tempo da retirada soviética quando, segundo um Relatório da Assembleia Parlamentar da OTAN: "Tudo o que ficou foram 26 submarinos e navios afundados a derramar ácido, combustível e fósforo".
|
|
|
Ένα κεφάλαιο που είναι ενδιαφέρον, επειδή, μεταξύ άλλων, περιγράφει την αντίσταση της Λιθουανίας στη σοβιετική κυριαρχία μέχρι το 1953, είναι αυτό του Robertas Sapronas του υπουργείου Εθνικής Άμυνας της Λιθουανίας, στο οποίο ο συγγραφέας αναφέρει πώς οι απόδημοι έπαιξαν έναν ακόμη πιο σημαντικό ρόλο στην Λιθουανία. Και όντως, αρκετοί πρώην Αμερικανοί αξιωματούχοι λιθουανικής καταγωγής διορίστηκαν σε ανώτερες θέσεις μετά τις εκλογές του 1996 και ένας Λιθουανο-αμερικανός εξελέγη πρόεδρος το 1998. Με αυτόν τον τρόπο, δημιουργήθηκαν κάποιες στρατιωτικές δομές, χρησιμοποιώντας το μοντέλο των ΗΠΑ. Όμως, όπως στη Σλοβενία και στις άλλες δύο δημοκρατίες της Βαλτικής, η εστίαση στις δυνατότητες προβολής δύναμης και στην καλλιέργεια των επαγγελματικών κλιμακίων εντός των ενόπλων δυνάμεων, που εν μέρει σχεδιάστηκαν ως ένα πολιτικό μήνυμα προς το ΝΑΤΟ, βοήθησε στην δημιουργία στρατών δύο διαζωμάτων πράγμα που προκάλεσε ένταση αναφορικά με την κατανομή των πόρων.
|
|
|
Vnější vlivy sehrály ještě větší roli při budování ozbrojených sil a procesu jejich profesionalizace v baltských republikách. V kapitole o Lotyšsku podotýká Jan Arveds Trapans z ženevského Střediska pro demokratickou kontrolu ozbrojených sil, že: "Nekoordinovaná a neodpovídající asistence je závažným problémem pro budoucí vývoj profesionálních lotyšských ozbrojených sil." Země však měla velký prospěch ze zahraniční účast , do níž patří i jmenování britského plukovníka lotyšského původu zástupcem náčelníka generálního štábu v letech 1994 - 1997. Lotyšsko vykonalo dlouhou cestu od definitívního odchodu sovětské armády, kdy, podle zprávy Parlamentního shromáždění NATO: "Jediné co po nich zbylo, bylo 26 potopených ponorek a lodí, z nichž unikaly kyselina, ropa a fosfor".
|
|
|
Indflydelse udefra har spillet en endnu større rolle i skabelsen af væbnede styrker og professionaliseringen af de baltiske republikker. I kapitlet om Letland påviser Jan Arveds Trapans fra Centre for Democratic Control of Armed Forces i Genève, at "Ukoordineret og utilstrækkelig bistand er et alvorligt problem for videreudviklingen af professionelle lettiske væbnede styrker." Ikke desto mindre har landet generelt kunnet drage stor fordel af udlandets engagement, som bl.a. har ført til udnævnelsen af en britisk oberst af lettisk oprindelse som vicestabschef mellem 1994 og 1997. Derudover har landet bevæget sig langt i forhold til den gang, da Sovjetunionen forlod landet, hvor "Alt det, som var tilbage, var 26 sunkne ubåde og skibe, som lækkede syre, olie og fosfor" ifølge en rapport fra NATO's Parlamentarikerforsamling.
|
|
|
A külső befolyásoló tényezők még nagyobb szerepet játszottak a balti köztársaságok fegyveres erőinek megszervezésében és professzionális jellegük erősítésében. Valóban, ahogy a Litvániáról szóló fejezetben Jan Arveds Trapans, a Fegyveres Erők Demokratikus Ellenőrzésének Genfi Központjának munkatársa írja: "A nem egyeztetett és nem helyénvaló segítségnyújtás fontos kérdésnek számít a litván fegyveres erők további fejlődésében”. Az ország mindazonáltal nagy előnyét látta a külföldiek bevonásának, amelynek során még egy litván származású brit ezredest is kineveztek a vezérkari főnök helyettesének az 1994 és 1997 közötti időszakban. Ezen kívül az ország jelentős fejlődést tudott felmutatni a szovjet kivonulás korához képest, amikor a NATO Parlamenti Közgyűlésének jelentése szerint „mindössze 26 savat, olajat és foszfort árasztó elsüllyesztett tengeralattjáró és hajó maradt hátra”-
|
|
|
Áhrif að utan hafa gegnt jafnvel enn meira hlutverki í uppbyggingu hersveita og í atvinnuvæðingu þeirra í Eystrasaltsríkjunum. Í kaflanum um Lettland bendir Jan Arved Trapans hjá Miðstöð lýðræðislegra yfirráða herafla (Democratic Control of Armed Forces Centre) í Genf einmitt á að "Ósamhæfð og óviðeigandi aðstoð er mikilvægt álitaefni í frekari þróun atvinnuhers í Lettlandi." Samt sem áður hefur landið að mestu leyti notið góðs af þátttöku erlendra aðila, en dæmi um slíkt er ráðning bresks ofursta af lettneskum uppruna sem aðstoðaryfirmanns herráðsins frá 1994 til 1997. Þar að auki hafa miklar framfarir orðið í landinu frá þeim tíma sem Sovétmenn hurfu á brott, en í skýrslu þingmannasamtaka NATO segir m.a.: "Það eina sem skilið var eftir voru 26 sokknir kafbátar og skip sem láku sýru, olíu og fosfóri."
|
|
|
I et bidrag som er interessant, blant annet for sin beskrivelse av litauisk motstand mot sovjetisk styre frem til 1953, beskriver Robertas Sapronas fra Litauens nasjonale forsvarsdepartement hvordan eksilborgere har spilt en enda større rolle i Litauen. En rekke tidligere amerikanske offiserer av litauisk opprinnelse ble faktisk utnevnt til høyere stillinger etter valgene i 1996, og i 1998 ble en litauen-amerikaner valgt til president. På denne måten har enkelte militære strukturer blitt etablert der man har brukt den amerikanske modellen. Som i Slovenia og i de to andre baltiske republikkene har imidlertid fokus på maktprojeksjonsevner og kultivering av profesjonelle kadrer innen de væpnede styrker, delvis utformet som et politisk budskap til NATO, bidratt til å skape et tolags militærvesen og ført til spenninger når det gjelder tildeling av ressurser.
|
|
|
Jeszcze większa była rola wpływów zewnętrznych w konstruowaniu i profesjonalizacji sił zbrojnych w republikach bałtyckich. W rozdziale poświęconym Łotwie, Jan Arveds Trapans z genewskiego Centrum ds. Demokratycznej Kontroli nad Siłami Zbrojnymi wykazuje, że "nieskoordynowana i niewłaściwa pomoc jest poważnym problemem rzutującym na dalszy rozwój profesjonalnych łotewskich sił zbrojnych". Niemniej jednak państwo to znacznie skorzystało na zaangażowaniu środowisk zagranicznych, które polegało miedzy innymi na tym, że brytyjski pułkownik łotewskiego pochodzenia był w latach 1994-1997 zastępcą szefa sztabu. Co więcej państwo to przeszło długą drogę od czasów wycofania wojsk radzieckich kiedy - cytując słowa z raportu Zgromadzenia Parlamentarnego NATO - "wszystko, co pozostało to 26 zatopionych łodzi podwodnych i okręty, z których wyciekają kwas, ropa i fosfor".
|
|
|
Внешние факторы сыграли еще большую роль в создании вооруженных сил и процессе их профессионализации в республиках Балтии. Более того, в главе, посвященной Латвии, Ян Арведс Трапанс из женевского Центра по вопросам демократического контроля над вооруженными силами отмечает: «Отсутствие координации и целесообразности в оказании помощи является важным вопросом, оказывающим влияние на дальнейшее развитие профессиональных вооруженных сил Латвии». Латвия, однако, сильно выиграла от участия других стран в этих процессах. В частности, и от назначения английского полковника латышского происхождения заместителем начальника генерального штаба, который находился на своем посту в период с 1994 по 1997 гг. Более того, Латвия прошла большой путь со времени вывода советских войск, когда, как указано в докладе Парламентской Ассамблеи НАТО: «Все, что осталось после их ухода, было 26 затопленных подводных лодок и кораблей, из которых отовсюду текла кислота, масло и фосфор».
|
|
|
Dış etkenler Baltık Cumhuriyetlerini silahlı kuvvetlerinin oluşturulmasında ve profesyonelleşme sürecinde çok daha önemli bir rol oynamıştır. Kitabın Letonya ile ilgili bölümünde Cenevre’deki Silahlı Kuvvetlerin Demokratik Kontrolü Merkezi’nden (Geneva Center for Democratic Control of Armed Forces) Jan Arveds Trapans şöyle diyor: “Profesyonel Letonya ordusunun oluşturulmasında eşgüdümlenmemiş ve pek işe yaramayan yardımlar önemli bir konu oluşturuyor.” Ancak ülke dış faktörlerden önemli ölçüde yararlanmış. Örneğin, 1994-97 yılları arasında ülkenin genel kurmay başkanı Letonya kökenli bir İngiliz albayı imiş. Ayrıca Sovyetlerin ülkeden çekildiği tarihte NATO Parlamenter Asamblesi Raporunda, “Geride 26 batık denizaltı ve asit, yağ ve fosfor sızdıran gemi dışında hiç bir şey kalmamıştı” şeklinde tanımlanan Slovenya, o günden bugüne çok yol kat etmiş durumda.
|
|
|
У країнах Балтії зовнішній вплив відіграє ще більшу роль у будівництві збройних сил і їхній професіоналізації. Так, у розділі, присвяченому Латвії, Ян Арведс Трапанс із Женевського центру демократичного контролю над збройними силами вказує на те, що: “Нескоординована і невідповідна допомога є важливим питанням у зв’язку з подальшим розвитком професійних збройних сил Латвії”. Проте країна отримала значну вигоду від закордонної участі, зокрема, призначення в 1994-1997 роках британського полковника латвійського походження заступником начальника Генерального штабу. Більше того, країна вже далеко відійшла від часів виведення радянських військ, які, як зазначила у своєму звіті Парламентська асамблея НАТО: ”Залишили після себе 26 затоплених субмарин і кораблі, з яких витікали кислота, солярка і фосфор.”
|
